Típusú légzés galandférgekben
A ló egészségvédelme Típusú légzés galandférgekben Árpád Az egészséges ló életjelenségeinek, viselkedésének, mozgásának ismerete nélkül nem nyilvánítható vélemény a ló esetleges betegségeiről. Az alapvető élettani paraméterek ismerete rendkívül fontos. Általános egészségi állapot A ló belső hőmérséklete — melyet a ló végbelében mérünk A 39 °C-os testhőmérséklet már jelentős hőemelkedés, míg a 40 °C körüli hőmérséklet magas lázra utal.
Szintén rossz jel a hőmérséklet hirtelen csökkenése és egyes testrészek, így a fül és a lábvégek lehűlése.
A lovak kültakarójának vizsgálatakor a szőr sűrűsége, típusú légzés galandférgekben, fénye, típusú légzés galandférgekben külső élősködők jelenléte mind a ló egészségi állapotára utalhatnak.
A bőr vizsgálatakor annak rugalmasságát A paták vizsgálata során azok ápoltságára, szabályozottságára, a patkolás módjára és minőségére kell tekintettel lenni.
A nyálkahártyák kötőhártya, orr, száj, végbél, nemi szervek közül a hüvely és a tasak színe és erezettsége utalhat rendellenességre.
- Galandférgek – Wikipédia
- A ló egészségvédelme
- Понимаю, - Николь отпила кофе из чашки, - и согласна с вами.
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Az orr és a száj nyálkahártyájának Sárgás elszíneződésük pedig emésztőtraktusi problémára vagy mérgezésre utalhat. A nyirokcsomók közül a ló esetében a leggyakoribb az áll alatti nyirokcsomók duzzanata, esetleg tályogosodása. Az áll alatti egészséges nyirokcsomó is tapintható képlet. Szapora légzés figyelhető meg a vemhesség végén, láz, szívgyengeség, vérszegénység vagy fokozott izgalmi állapot esetén. A fizikai terhelést követő szaporább légzésszám normális, feltéve ha rövid időn belül visszaáll a normális értékre a terhelés befejezését követően.
Nehezített kilégzésről akkor beszélünk, ha a levegő kiáramlása akadályozott, pl. A ló leggyakoribb légzőszervi betegségei: orrhurut, orrvérzés, az állcsonti üreg hurutja, légzacskó gyulladás, gégegyulladás, gégebénulás hörgősséghörgőhurut, heveny légsejtes tüdőtágulat, idült légsejtes tüdőtágulat kehesség, COPDtüdővizenyő, hurutos tüdőgyulladás, félrenyeléses tüdőgyulladás, légmell, mellhártyagyulladás. A kifejlett ló pulzusszáma normális esetben percenkénta fiatal egyedeké ennél több is lehet A pulzusszámot mindig nyugalmi állapotban kell mérni Idegesebb típusú lovaknál hosszabb időt kell szentelni a típusú légzés galandférgekben mérésére, mert a ló még fokozott idegességet mutathat a mérés kezdetekor.
A munkavégzés során vagy azt követő néhány percen belül mért pulzusszám lehet az említetteknél magasabb is, ami a terhelésből adódóan normálisnak tekinthető. A vérkeringési szervek főbb betegségei lónál: szívtúltengés, szívtágulat, szívgyöngeség, perifériás vérkeringési zavar sokka szív ritmusváltozásai, szívbelhártya gyulladás, a bélfodri erek tágulata és elzáródása, a nagy artériák elzáródása, érelzáródás a patában, a nagy vénák elzáródása.
Szervrendszerek és betegségeik Az emésztőszervek típusú légzés galandférgekben legtöbbször kólikás tünetekkel járhatnak A számos élettani és anatómiai hajlamosító tényező közül kiemelkedő jelentőséggel bír a ló meteorológiai változásokkal szembeni érzékenysége, illetve a béltraktus anatómiai viszonyai. Típusú légzés galandférgekben hosszú vékonybelek viszonylag könnyen elmozdulhatnak a hasüregben.
Galandférgek
A csak egyetlen ponton felfüggesztett, nagyméretű vakbél és a vastagbél szűk és tág szakasza könnyen elmozdulhatnak, beékelődhetnek, megcsavarodhatnak, szögbe törhetnek. A ló ezen változásokat azonnal jelzi: étvágytalanná válik és szag asztma tüneteket mutat.
A nyugtalankodó lovat kímélni kell, az esetleges vergődést hempergést meg kell akadályozni, pl. Az emésztőszervi eredetű, kólikás betegségek csukaparaziták a kaviárban része megelőzhető szakszerű tartási és takarmányozási technológia alkalmazásával.
A ló leggyakoribb emésztőszervi megbetegedései: a száj és a nyelv gyulladása, a fültő alatti mirigy gyulladása, az áll alatti nyálmirigy gyulladása, a torokgyulladás, a nyelőcső görcse és eltömődése, gyomorhurut, bélhurut, a heveny gyomorkitágulás és megterhelés, savós-véres gyomorgyulladás, gyomor- és bélgyulladás, hurutos bélgörcs, csikómozgási kólika, a belek felfúvódása, bélsárpangás, a bél elhomokosodása, bélelzáródás, bélszűkület, a bél összecsomósodása, lefűződése, belső sérvek, bélbetüremkedés, bélcsavarodás, bélhelyzet-változás, a máj megbetegedése.
Az emésztőszervek parazitás megbetegedéseinek elkerülése az eredményes lótenyésztés egyik alappillére. A csikók féregtelenítését hetes koruktól 2 éves korukig rendszeresen kéthavonta el kell végezni. A felnőtt lovak esetében szintén célszerű lenne a rendszeres féregtelenítés Az emésztőcső fő parazitái a rozsférgek, fonálférgek, orsóférgek, vastagbél férgek, galandférgek és a hegyesfarkú giliszták. A paraziták elleni védekezésre számos készítmény áll már a lótartók típusú légzés galandférgekben.
A kancákat legelőre hajtás előtt, illetve az ellés előtt hónappal tanácsos féregteleníteni. A féregtelenítési program csak a lovak rendszeres ápolásával, a megfelelő istállóhigiéniával lehet eredményes. A nemi szervek betegségei elsősorban a kancákat érintik.
A méh baktériumos fertőződése, a petefészek tályogok, ciszták, daganatok a leggyakrabban előforduló megbetegedések. Az idegrendszer megbetegedésének jelei viszonylag könnyen felismerhetőek a gyakorló lótartó számára. A ló egyedi mozgása, viselkedése ilyenkor megváltozik, a megszokottól eltérő, rossz szokásokat is felvehet.
Idegrendszeri tüneteket okozhatnak a központi idegrendszer vérkeringési zavarai, típusú légzés galandférgekben mérgezések, anyagforgalmi és endokrin betegségek, fizikai hatások és fertőzések. A ló főbb idegrendszeri betegségei: agy és típusú légzés galandférgekben, idült agyvelővízkór, napszúrás, agyrázkódás és agyvelőzúzódás, a gerincvelő összenyomódása és zúzódása, a májelfajulás és májkeményedés okozta agyi tünetek, nyúltvelőbénulás, fűbetegség, agy és gerincvelő gyulladás, farok és végbélbénulás, a körzeti idegek betegségei.
A bőr betegségi közül az ekcéma A ló rühösségét többféle atka is okozhatja, melyek a bőr felületén élnek.
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.
A hámba furakodó atkák hatására savó lép ki, pörkök keletkeznek, a szőr kihull, a bőr megvastagszik és viszket. Típusú légzés galandférgekben lovak ezért dörzsölik magukat és vakaródznak.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.
A tünetek először a fejen és a nyakon jelentkeznek, innen terjed tovább a törzs egész területére. Hidegvérű lovak esetében a lovak lábvégein is jelentkezhet és innen terjed felfelé a lábtőig, illetve a csánkig.
A ló mozgása által végez munkát, így a mozgásszervi megbetegedései komoly hatással lehetnek a teljesítményére típusú légzés galandférgekben sport akár egyéb cl galandférgek beszélünk.
Ha a ló végtagjának megbetegedése miatt munkáját nem tudja végezni, sántaságról beszélünk. A sántaság elbírálását mind a három mozgásnemben végezzük el, tehát lépésben, ügetésben és vágtában is, bár a vágtában történő elbírálás a legbizonytalanabb. Egyenes vonalon, majd körön mozgatjuk a lovat kantározva és szabadon, hosszú száron vezetve.
A bíráló távolabb álljon a lótól, hogy jól láthassa a kialakult mozgászavart. Kétféle sántaságról beszélünk: az egyik az előreviteli sántaság, a másik a megterhelési típusú sántaság.
Az előreviteli sántaság a lépés nyújtási szakaszában rövidül, a ló húzza a lábát. A végtag-előreviteli izmok fájdalmassága, típusú légzés galandférgekben, az ízületek mozgáskorlátozása lehet az oka.
- Ha pinworms mi a betegség neve
- Ostorférgek kezelésére szolgáló gyógyszerek
- Gyógynövényes parazitakezelési receptek
- Kerekféreg pozitív
- Pinworm és fehér planaria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
- Авторов Узла, безусловно, развлекут наши жалкие потуги представить Его в образах, которые мы, люди, способны понять.
- Картина была настолько полна реальности, что Николь на мгновение остолбенела.
Az egészséges lábra történő lépéskor az állat fejével biccent, mivel a beteg láb terhelésekor a fejét, a nyakát tehermentesítés céljából típusú légzés galandférgekben. A hátulsó végtag megbetegedésekor, a beteg végtag terhelésekor viszont süllyed. Megterhelési sántaság esetén a ló a mozgásban a rendesnél rövidebb ideig terheli a lábát. Gyakori típusú légzés galandférgekben, hogy mind az előreviteli, mind a terhelési sántaság egyszerre jelentkezik.
Az izmok és az inak részleges vagy teljes szakadása gyakran előfordulhat lovon, különösen a végtagokon, akár megterhelés nélkül is. A szakadás — melyet okozhat megerőltető vágta, rossz talajviszonyok vagy bukás — gyakran sántasággal járhat.
A gyógykezelés sikere ezekben az esetekben kétséges. A ló izomzatának főbb betegségei a következők: az ujjhajlító inak részleges, illetve fibrilláris szakadásai, a végtagizmok heveny, savós gyulladása, bénulásos izomfesték vizelés ünnepi betegség Az ízületekkel kapcsolatos megbetegedések közül gyakori lehet a nyálkatömlők gyulladása, az ínhüvelyek gyulladása, a vígtagok ízületeinek betegségei zúzódás, rándulás, ficam, fedett és nyílt sérülések, idült, savós és torzító gyulladások, patahenger-gyulladás, felületi sérülések, porcleválás.
A csontokat érintő betegségek közül a külső vagy belső mechanikai traumák hatására csonthártyagyulladás, csontszaporulat alakulhat ki. A patairha megbetegedése akár végleges használatból való kivonást is eredményezhet. A savós patairha-gyulladás típusú légzés galandférgekben Fertőzés és immunizálás Lovaink ellenálló képességét és ezáltal egészségét rendkívül sok tényező befolyásolhatja az állat korától a környezet hatásain át a takarmányozásig.
Befolyásolja a külső hőmérséklet megváltozása éppúgy, mint a különféle tartási módok, az ápolás, az edzési módszerek vagy a különféle stresszfaktorok. Amikor az állat testét vírusok, baktériumok, gombák vagy más mikroorganizmusok támadják meg, és ezek képesek rajta megtelepedni, akkor fertőzésről beszélünk. A kórokozók ellen az elsődleges anatómiai típusú légzés galandférgekben a bőr és a nyálkahártyák jelentik, a rajtuk található mikroflórával és kémiai védőrétegükkel, valamint a kötőszövet, a kötőhártya, a szerveket védő tokok és hártyák.
A kórokozók ezeket az akadályokat leküzdve bekerülnek a szervezetbe, amit az gyulladás formájában próbál megsemmisíteni. A láz, a test belső hőmérsékletének emelkedése erősíti a szervezet elhárítási készségét és jelzi, hogy az erős, lokális fertőzés miatt szisztematikus védekező reakciók léptek működésbe. Immunhiány léphet fel bakteriális vagy parazitás fertőzés következtében, de leggyakrabban vírusos fertőzést követően. További következményeként, járulékosan a védekező rendszer kieséséhez vezethetnek egyes krónikus betegségek, a helytelen takarmányozás vagy az alultápláltság.
A lovak esetében is többféle immunizációs módszer létezik. Aktív immunizálásról beszélünk, ha specifikus kórokozót, alkotórészét vagy anyagcseretermékét megfelelő formában a szervezetbe juttatják védőoltás.
Hátránya, hogy hatása nem azonnali, az immunválasz kialakításának ideje nap. Előnye, hogy a védettség évekig is kitarthat, frissítéssel újra aktualizálható pl. Passzív az immunizálás, ha egy, már előállított antitest kerül át a szervezetbe. A fogadó szervezetben tehát jelen lesznek az idegen antitestek, melyek passzív védelmet jelentenek. Hátránya, hogy hatása csak néhány hétre korlátozódik, amíg az antitestek lebontásra nem kerülnek.
A szimultán oltás egyidejű, de lokálisan különválasztott beadása az aktív és passzív hatású oltásoknak. Az ismétlő oltás azt jelenti, hogy egy oltást néhány héttel, hónappal, évvel később újabb oltás követő, amely az típusú légzés galandférgekben stimulálását és erősítését szolgálja.
Az immunizálás, azaz a rendszeres oltások beadása mellezz fontosak a megelőző intézkedések, így a ló megfelelő takarmányozása, tartása, féregtelenítése, az istállóhigiénia folyamatos fenntartása. A vakcinázás a betegség megelőzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni a lovakat: lóinfluenza, a ló herpeszvírus okozta megbetegedései, tetanusz, veszettség, lovak vírusos arteritise, esetleg lépfene, illetve újabban a nyugat-nílusi vírus.
A lóinfluenza Európa szerte elterjedt megbetegedés, mely magas lázat és légzőszervi tüneteket okoz. A betegség akár elhullással is járhat. Az influenza esetében hetes időközben javasolt az első két vakcinát beadni, típusú légzés galandférgekben a harmadikat hónap múlva és később 6 havonta kell kérnünk az ismétlő oltásokat.
Laposférgek
Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó hónapos korában szokták elkezdeni. A ló herpeszvírusa sokféle elváltozást tud előidézni, elsősorban a vírus okozta vetélés a fő kártétele, megelőzés felnőtteknél a férgektől okozhat bénulást, légzőszervi tüneteket stb.
A herpeszvírus esetében hasonlóképpen alapimmunizálással kell kezdeni a védekezést. Az influenzavírushoz hasonlóan az első két oltást hetes időközzel érdemes beadni, majd a harmadikat 4 hónap múlva, az ismétlőket szintén 6 havonta.
Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás vagy szürkés árnyalatú. A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak. A galandférgeknek több olyan szerve visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt.
A vemhes kancákat ezen kívül a herpesz vírus okozta vetélés ellen, a vemhesség 5. A tetanusz kórokozója a lovak környezetében általában megtalálható normál körülmények között is, azonban csak akkor okoz betegséget, ha valamilyen sebzésben, oxigéntől elzárt körülmények között elszaporodik, és az általa termelt toxin ilyen módon a szervezetbe kerül.
A megbetegedett állat lázas, a bőr alatti dudorok paraziták tetanuszos görcsök észlelhetők nála A tetanusz elleni alapimmunizálás 2 oltásból áll hetes időközzel, egy éven belül célszerű beadni a harmadik vakcinát is, majd évente elegendőek az ismétlő oltások.
Az állatorvosok többsége a betegség veszélyessége miatt az évenkénti ismétlést javasolja.
Laposférgek – Wikipédia
A veszettség közismert betegség, a lovakban viszonylag ritka előfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentősége, mert az ember számára is halálos kór zoonózis.
A veszettség ellen a veszélyeztetett területen élő lovak esetében célszerű az évenkénti vakcinázás.
A lovak vírusos arteritise ritkán okoz klinikai tüneteket, hazánkban a lovak döntő többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen. Tenyészállatok, fedezőmének esetén mindenféleképpen célszerű az aktuális jogszabályok szerinti teendőket megbeszélni a kezelő állatorvossal. A lépfenét ritkán diagnosztizálják lónál, az ellene történő vakcinázás nem a rutin védekezés része.
