Kötelező tantárgyak:

Irodalmi parazita

Egyes szám első személyben előadott elbeszélésről van szó, amelybe — nagyjából a könyv a közepe táján — egy másik elbeszélés ékelődik. Az én, aki beszél, egy betegség történetét mondja el, egy olyan betegségét, amelyet egyrészt képzeletbetegségnek, másrészt az idő betegségének nevez.

Képzeletbetegségen azt érti, amit a pszichiáterek kényszerességnek neveznek, tehát hogy valaki kénytelen együtt élni a folyamatosan épülő és pusztuló képzeletvilágával. Nem tud tőle megszabadulni, a képek, víziók, képzelgések állandóan gyötrik, noha tudatában van annak, hogy ezek a látomások nem a valósághoz tartoznak.

Itt irodalmi parazita a tudás nem segít semmit, mert ugyanúgy gyötrik tovább a látomások, mintha a legvalóságosabb valósághoz tartoznának.

Az idő úgy kapcsolódik ide, hogy aki a képzelet áldozata, az irodalmi parazita is tud különbséget tenni a múlt, a jelen és a jövő között, minden egyszerre van jelen, az én nem tud felejteni. Szexuális, erotikus természetű kalandokkal próbál kilábalni ebből a betegségből, míg végül egy ígéretesnek látszó kapcsolat tönkremenetele előtt úgy dönt, hogy egy új történet írásába kezd, vagyis megpróbálja partnere, az L.

hering kezelése a paraziták számára

Nagy vonalakban így tudnám összefoglalni a történetet és a regény szerkezetét. Radnóti Sándor: Ha ezt az iszonyatos borítót megnézzük, amely a Kalligram kiadó érdeme, akkor látjuk a címet: Az élősködő.

Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra

És tulajdonképpen ez a cím az egyetlen hely a regényben, amely kivisz az én-elbeszélő szempontjai közül. Ez az egzisztencialista olasz és francia regényekre emlékeztethetne bennünket, amelyekben szintén gyakran egyes szám első személyben monologizáltak, és címük többnyire valamilyen morális ítéletet tartalmazott. Az, hogy milyen ember az irodalmi parazita, azt egy külső, moralizáló szempontból, vagyis többnyire csak ebből a címből olvashattuk ki.

Az élősködő rendkívüli homogén anyagú regény; és mivel valóban egy betegség történetéről van szó, ezért bizonyos mértékig jogos a szerző nagyfokú redukciója, aki a világnak sok részét tulajdonképpen semmisnek tekinti. Erotikus kalandok sorozata a regény, amely kitűnő indulással, egy kiskamasznak a kórház iránti olthatatlan szeretetével kezdődik.

Ez a kisfiú, a későbbi felnőtt elbeszélő képes betegségeket szimulálni azért, hogy újra és újra kórházba kerüljön.

Paraziták - H. Nagy Péter | DIDEROT

Ott kezdi kiélni parazita, élősködő természetét, ami ez esetben a mások képzeletvilágába való belépést, a mások életére való rácsimpaszkodást jelenti. Az egyik kórházban elcsábítja egy betegtársa, egy idősebb asszony, és utána lényegében életprogramjává válik, hogy erotikus történeteken át élősködjék.

Németh Gábor: Nekem nagyon különös volt szembesülni a szöveggel, mert hogy úgy mondjam volt egy előkertje. Már az olvasás előtt hallottam róla véleményeket, érzékeltem az újdonság felfedezésének az örömét. A könyvborítón is olvashatunk Mészáros Sándortól és Szegedi-Maszák Mihálytól meglehetősen lelkesen ajánló mondatokat.

Az első lapok felkeltették az érdeklődésemet. Tetszett, ahogy kezdett megjelenni a kórház világa, és felfokozott irodalmi parazita olvastam irodalmi parazita, de egyre nőtt a csalódottságom.

Secondary Menu

És ez azért volt igazából zavarba ejtő, mert a könyvnek éppen azokat a tulajdonságait érzem gyengének, amelyeket a lelkesült előhangok igazi erényekként emelnek ki. Szóval éppenséggel a nyelvi erőt, a nyelvi megformálást érzékeltem nagyon-nagyon problematikusnak. Mintha valakit folyamatosan hamis hangon hallottam volna beszélni. Állandóan pontatlanságokat érzékeltem a képek szerkesztésében, a metaforikusságban, az összetorlódott, de egymáshoz a legcsekélyebb mértékben sem illő képzetekben.

Ezek folyton-folyvást megakasztottak az olvasásban, igazi kínokat éltem át. Be kell vallanom, ha nem erre a beszélgetésre készülök, valószínűleg félreteszem Barnás könyvét, mert az elviselhetetlenségig fokozódott bennem ez a kín. Állandóan a mondatokkal birkóztam. Rengetegszer éreztem azt, hogy elolvasok egy mondatot, és fogalmam sincs róla, hogy mit jelent, egyszerűen elkülönült szójelentésekre hullott szét a szöveg. Újra össze kellett raknom a mondatot, újra és újra meg kellett próbálnom értelmezni — így araszolgattam előre.

Egyszóval azzal szembesültem, hogy valószínűleg rettenetesen konzervatív olvasó vagyok, és mégiscsak azt gondolom, hogy egy regény az valamiféle érzéki tárgy, tehát hogy érzéki örömöket kellene éreznem, ezzel szemben most kizárólag a fogalmakkal harcolok. Az érzéki tapasztalatot hiányoltam rettenetesen a könyvben. Olyan, mintha egy filozófus — jobb híján vagy valamilyen egyéb okból — irodalmi parazita egy értekezést, hanem egy regényt vagy műalkotást irodalmi parazita létrehozni.

Bán Zoltán András: Nagyon hasonlóan jártam én is. Többször is abbahagytam, alig bírtam végigolvasni a regényt. Felolvasnék egy mondatot, hogy megpróbáljam érzékeltetni, mire gondolok.

Barnás Ferenc: Az élősködő című könyvéről

Bevezetésként irodalmi parazita a főhősnek állandóan visszatérő problémája, hogy az éppen vele lévő nőnek a szexuális irodalmi parazita is átéli, és állandóan belépnek a képzeletébe az éppen aktuális barátnőjének elképzelt előző szeretői.

Ám amikor L. Ezt a gyógyulás jeleként éli át, és így kommentálja a Rettenetesnek tartom a hasonlatot a füstölt sonkával és a kolbásszal, tökéletesen hamisnak, és minden tekintetben ráfogásszerűnek. Tabletták férgek pirántel szuszpenzióhoz nevetséges. Természetesen tudom, hogy baromi igazságtalan vagyok, hiszen most kiemeltem egy mondatot… A.

Abban egyetértek veletek, hogy például a könyv eleje nagyon szuggesztív, a kórházi rész valóban nagyon erős. De a nyelvieken kívül nekem van még egy problémám. Érzékelhető, hogy a szerzőben nagyon erős intellektuális igény él, legalábbis irodalmi parazita próbálja megjeleníteni a könyvben, mániákusan elemez szituációkat, megpróbál nagyon sokat mondani, és kifejteni egy csomó komoly intellektuális problémát.

Na már most az a rész számomra elmondhatatlanul primitív volt szellemileg, tökéletesen semmis intellektuálisan. A nyelvi szörnyűségek vagy megoldatlanságok mellett az a nagy gondom, hogy a könyvnek a belső intellektualitása hihetetlenül silány, annak ellenére, hogy a szerzőnek vagy a narrátornak iszonyatos az igénye arra, hogy nagyon sokat és minél okosabbakat mondjon.

Én ezt egy érdekes és figyelemre méltó könyvnek tartom. Természetes, hogy igazságtalan irodalmi parazita ezzel a mondatkiemeléssel, mert az is akartál lenni… A. Amikor elszánja magát egy hasonlatra, azok nem szoktak sikerülni, de magát a könyvet jól megformált, nyelvileg is jól megformált műnek tartom, amelynek a problémája a redukciós intenzifikáló elem, ami nagyon érdekes ellentmondásban van a regény másik alapvető szerkezeti elemével, a pikareszk kalandok irodalmi parazita.

Rémületesen mulatságos erotikus kalandokat mond el a narrátor, és erre a pikareszkre van ráépítve a monománia. Patologikus természetesen a figura, aki itt ábrázolva van, de a patologikusnak, ugye, ezt nem kell mondani, hihetetlen sok tanulsága van a nem patologikus emberek számára is.

És itt számomra a legfőbb tanulság az volt, amit egy irodalmi hasonlattal tudnék elmondani.

Engem a könyv Patrick Süskind Parfüm című könyvére emlékeztetett. Abban a könyvben a hihetetlenül kifinomult illatérzékelés vezérel mindent. Barnás regényében az erotikus elem a legfőbb szervező, irodalmi parazita az erotikus múlt, a partner erotikus múltjának a problémája.

Nagyszerű, amikor azt ábrázolja, ahogy az erotikus múlt mintegy archeológiai módon rárétegződik az arcra és a testre.

Éter paraziták

Én ezt nagyon finom művészi megoldásnak tartom. Vannak hibái, ez kétségtelen, amely hibákon egyébként egy jó szerkesztő sokat javíthatott volna. Nincs rendesen megszerkesztve a könyv, és ez nemcsak a szerző felelőssége. Néha nekem is kétszer-háromszor el kellett olvasnom egy mondatot, hogy egyáltalán fölfogjam az értelmét.

Más kérdés, hogy ami megakasztja az olvasást, az nem tartozik-e hozzá. Tudom, elég olcsó kritikusi fogás, hogy ami valakinek nem tetszik, azt minősítsük szándékos szerzői fogásnak. Ebben az esetben az elénk tárt anyag kínosságához hozzátartozik, hogy ne andalodjunk bele a szövegbe, ne tudjunk magunkban fölépíteni koherens imaginációs világot, amiben aztán a kellemesség és a kellemetlenség között hányódván szépen legörgetjük a könyvet.

Mintegy folyamatosan tikkel az egész szöveg. Ezt én a többé-kevésbé tudatos technika részének érzem. A másik pedig az, hogy helyenként tagadhatatlanul érzéki élmény jelenik irodalmi parazita a szövegben, például amikor az arcokat elemzi, amikor egészen közel megy az archoz, és elemzi a szerkezetét. Nagyon érdekes, hogy a valóság gyakorlatilag nem referenciapont ebben a regényben. Nem tudjuk, hogy mi a valóság, és mi nem az.

Sándor Süskindet irodalmi parazita, én Edgar Allan Poe-t említem. A kezdet kezdetén valaki azt mondja: én tudom, hogy szörnyeteg vagyok, tehát tudom, hogy beteg vagyok. Tudom, hogy vannak normális emberek, de én nem vagyok az. Az egésznek mégsem ez a lényege, mégsem lehet az egészet lefordítani egy pszichiátriai irodalmi parazita.

Ilyen pszichiátriai eset, azt hiszem, semmiféle szakkönyvben nem található.

Parazita letapogatószó.

Mindezek számomra a szöveg érdemei, persze tudnék én is mondani rosszul sikerült mondatokat. Van valami furcsa precízség a szövegben, néha egy kicsit giccsbe irodalmi parazita, finomkodó stílusréteg is felfedezhető, de összességében még ez sem zavart, mert úgy gondoltam, hogy még ez a mesterkélt kimódoltság is valahogy bevonható az összélménybe.

De a pontatlanság élményét azt pontosan kellene közvetíteni, és azt gondolom, akkor képes lennék én is átélni az ő élményét. A férfiasságról azért tudjuk, hogy mit jelent a hagyományos irodalmi parazita nyelvhasználatban, ez komikussá teszi a mondatot, ráadásul… B. Az a problémám, hogy valaki egy hihetetlenül erős egzisztenciális sodrásba került, és ezt a sodrást megpróbálja közvetíteni, de olyan eszközrendszerrel dolgozik, amelyet nem birtokol eléggé.

Hiszen a szövegnek talán éppen ezért kellene a hagyományos értelemben pontosnak lennie, hogy ezt a nem hagyományos élménytömeget számomra átélhetővé tegye.

Lépten-nyomon ilyen mondatokba ütközöm, és nagyon nem szívesen fogadnám el azt, hogy ez szándékos, hogy tehát ez stílus. Ajkakat ír szájak helyett…, legalább húsz-harminc ilyet aláhúztam. Ezért nem igazán tartom Zoli eljárását erkölcstelennek, mert nem túl nehéz megtalálni ezeket a mondatokat a könyvben.

Nekem ez továbbra is rettenetesen problematikus.

Ajánlott irodalom: Békési László: Méhészet és méhegészségügy. Egyetemi jegyzet. Budapest, Parazitológia és paraziták ökológiája Biológus MSc 1.

Győzzetek meg! Megkockáztatom azt, hogy ez dilettáns dolog. Hogy maga a vállalkozás rendkívül bátor, azt hiszem, ezt nyugodtan mondhatom. Valaki ebben a regényben tett egy bűnvallomást, mondhatni. Azt hiszem, ez tényleg elég bátor tett.

Az élősködés Élősködő parazita az olyan élőlény, amely más élőlényeken vagy élőlényekben gazdákon vagy gazdákban él. A paraziták a gazdaszervezetnél rendszerint lényegesen kisebbek, így egyszerre sok parazita is élhet egyetlen gazdán. Természetesen ellenpéldák itt is találhatók: a költésparazita kakukk sokkal nagyobb, mint azok a madarak, amelyek fészkébe tojását rakja, igaz, egy fészekbe csupán egy tojást.

De félek, hogy a dilettáns írogató bátorsága ez. Ugyanakkor hajlandó vagyok elismerni, hogy nincsenek igazi érveim.

férgek provokálják az étvágyat férgek kezelése a hagyományos orvoslásban

Alapélményem volt, hogy ebben a könyvben iszonyatos méreteket ölt az öngyűlölet és az önutálat, de azt hiszem, ez látszólagos. Mert ezekkel egyidejűleg állandóan érzékelhető a hatalmas önimádat is.

Parazitás betegségek A parazita egy másik élőlényen vagy élőlényben, annak kárára élősködik. Ismerünk növényi és éter paraziták élősködőket. Állati paraziták az orsó- a galandférgek, a tetvek, a bolhák stb. Vannak külső és belső élősködők.

Egy nagy operettária az én szememben ez a regény. És nagyon sok, valóban nagyon erős dolog is van benne, oké, aláírom. Sokszor nem tudtam eldönteni, hogy aki beszél, az valóban egy öntetszelgő, magamutogató hólyag, vagy a szerző akarja azt, hogy a hősét ilyennek érzékeljük. Ugyanis azt, amit most mondtál, azt a szerkesztés munkájában irodalmi parazita pontosan végig lehet csinálni.

Nekem, amikor a Magyar Naplónál dolgoztam, az volt a tapasztalatom, hogy ha beszélgettem a szerzőkkel, hihetetlenül termékeny módszernek bizonyult megkérdezni, hogy az amit én itt hibának a szarvasmarha-galandféreg fejlődése és élete, az szándékos-e, irodalmi parazita nem, és irodalmi parazita igen, akkor védje meg a szerző.

Valahogy járjunk el a mondattal, és általában kiderült, hogy a helyén van-e a mondat vagy nem.

megvédi a testet a parazitáktól

Arról van szó, hogy a szerző számára elfogadható-e az a támadás, amit én intézek a szöveg ellen, vagy sem. Egyébként közismert, hogy sok nagy írónál is kipécézhetünk rossz mondatokat. A regény alapproblémája az, amit Barnás irigységnek nevez, ezt lehetne a féltékenység szóval is jelölni, tulajdonképpen a féltékenységet és az irigységet azonosítja. És nem kétséges, hogy az én-elbeszélő féltékenysége nemcsak azt jelenti, amit mindközönségesen jelent, hogy tulajdonomnak akarom tekinteni a másikat.

A könyvben arról van szó, hogy valakinek el akarom birtokolni a saját irodalmi parazita, el akarom birtokolni az egész életét.

Graduális kurzusok – Állatorvostudományi Egyetem

És a narrátor nagyon nagy kísérletet tesz az öngyógyításra, és ugyanakkor szerintem egy érdekes filozófiai problémát is felvet. A narrátor nem azt teszi, mint a korábbi nőkkel, hogy irodalmi parazita legaljasabb módon kicsikar tőlük vallomásokat a múltjukról, a szerelmi tapasztalataikról, amelyek úgyis csak hazugságok lehetnek, hanem L. És akkor már azzal, hogy két oldalról szorítja ugyanaz az L. Én lektorként, vagyis olvasóként oldottam fel az L. Mintha azt kérdezné a narrátor: meg tudom-e gyógyítani magam, ha kiírom magamból L.

Ez nagyon érdekes és fontos kérdés. Ez a mondat olyan fontos volt az író számára, hogy a regény legvégén megismétli. Talán az is filozófiai probléma, hogy ennek a történetkitalálásnak, egyáltalán a fikciós irodalomnak kétségtelenül van valami parazita jellege. A pacák, amikor megírja a barátnője történetét, akkor élősködik az életén, másrészt a leírt szó ereje által mintegy valóságossá teszi irodalmi parazita fikciót, és ez az, ami olyan félelmetes. Sokat gondolkodtam azon, amiről Závada könyvével kapcsolatban is beszéltünk már, és ahol ennek a kérdésnek sokkal kisebb jelentősége van.

A Jadviga párnájában van egy belső történet, az Ondris által írt kis novella, és hogy ez szándékosan rossz-e vagy nem, erről irodalmi parazita vitatkoztunk. Barnás könyvének egy nagyon jelentős része, több mint egyharmada egy a szerző által írt külön novella. Most ezen érdemes volna elgondolkodni, hogy ennek a betétnek, L. Szóval érdemes volna elgondolkodni jóindulatúbb kritikusok társaságában, hogy az L. Vegyük az elsőt részt, a pikareszk tipológiát.

Hát milyen női vannak ennek irodalmi parazita narrátornak? Tökéletesen felfoghatatlanok. Ott van a G.