A tripanoszóma parazita. Miért okoz álomkórt a cecelégy?
Tartalom
A tudósok számára sem ismert, mire való a cecelégy tökéletes arzenáljának egy-egy eleme.
Korábban a témában: Melyik nyeri a kajmán és a jaguár csatáját? A cecelegyet és az általa terjesztett halálos álomkórt régóta ismeri a tudomány, világos az is, hogy a kórokozó a a tripanoszóma parazita rovar nyálával jut emberbe, állatba.
Nagyteljesítményű elektronmikrószkóppal készített felvételekből most az is kiderült, miként képes ez a kis állat átdöfni a vastag bőrt is, hogy eljusson a véredényekig. Az arzenál Szájszervén éles fogak, reszelőszerű képződmények sorakoznak, amelyekkel pillanatok alatt felkarcolja, felkaparja a bőrt.
Hogy miért, azt még homály fedi.
Más vérszívóknak, például a szúnyogoknak nincs szükségük ilyesmire. A betegség az agyvelő- agyhártyagyulladás kórképét mutatja.
Koronavírus: segítséget kért a Szent János kórház Az álomkór előfordulása Az afrikai álomkór Kelet- és Nyugat-Afrika cecelegyek által lakott területein fordul elő. Álomkórban ma több mint 60 millióan szenvednek, évente
Maga a csípés nem jár fájdalommal, de néhány nap múlva bőrpír, fájdalmas duzzanat jelenik meg a nyomán. A betegség első fázisában magas láz, fejfájás, verejtékezés jelentkezik. A második fázisban a paraziták a központi idegrendszert támadják, kialakul az álomkór tipikus tünetegyüttese: érzészavarok, személyiségváltozás, közönyösség, aluszékonyság, bénulások, hangulatingadozások.
Ezzel párhuzamosan szívizomgyulladás jöhet létre. Kezelés nélkül hat hónapon belül halállal végződik.