Index - Külföld - Emberek, a Föld gömbölyű!

Gömbölyű emberek, Így gömbölyű a Föld

Ma könnyű helyzetben van az, aki a Föld alakját látni szeretné, hiszen űreszközökről készült fotók tömege mutatja bolygónkat. A gömb alakkal azonban már ókori elődeink is tisztában voltak.

Honnan tudhatták? Csaba György Gábor csillagász írásából mindenki megértheti, aki szeretné.

Csaba György Gábor Számos szép megoldás érkezett Facebook-oldalunkon közzétett felhívásunkra, amelyben könyvjutalmat ajánlottunk fel a Föld gömb alakjának az ókor óta ismert bizonyítékaiért.

Közülük is kiemelkedik Seres Szilárd, Szabó Tamara és Szalay Ákos megoldása, számukra A fizika kultúrtörténete című klasszikus legutóbbi kiadásából ajánlunk fel gömbölyű emberek példányt. Az itt következő, szép gondolatmeneteket tartalmazó olvasmányban ezeket az ókori bizonyítékokat fejti ki bővebben Csaba György Gábor csillagász. Gondolatkísérlet egy kis földgolyóval Míg az előző évszázad még nagyra becsülte, újabban divatos lett a modern tudományt cáfolgatni.

Így gömbölyű a Föld

Ha nincs is semmi alapja, könnyű a kételyt terjeszteni — könnyebb, mint megérteni a tényeket. Ez a helyzet pl. Ma könnyű helyzetben van, aki a Föld alakját látni szeretné.

gömbölyű emberek

Hiszen űreszközről készült fotók tömege mutatja bolygónkat. De nemcsak látjuk, hanem értjük is, hogy miért ilyen. Mai tudásunk szerint a Föld típusú bolygók — köztük természetesen a Föld is — kezdetben forró és folyékony anyagból álltak, forogtak egy képzeletbeli tengely körül, és keringtek a Nap körül, mint ma is.

gömbölyű emberek

Saját gömbölyű emberek gömb alakúra formálta őket, míg a tengelyforgás kissé torzította ezt. Később az égitestek felszíne megszilárdult, s ekkortól különböző hatások pl. Az alak azonban a különféle felszíni alakzatok, hegyek-völgyek jelenléte ellenére nem nagyon tér el a gömbtől.

Hogy ezt könnyebb legyen elképzelni, gondoljuk el százmilliószoros kicsinyítésben a Földet! A kontinensek alig magasodnának az óceánok leheletvékony vízrétege fölé. A tengelyforgás miatt a pólusok távolsága néhány tized mm-rel lenne kisebb az egyenlítői átmérőnél. Látható tehát, hogy a Földet gömbnek nevezni meglehetősen jó közelítés.

Már csak azért sem, mert a légköri fénytörés a talaj közelében elég erős, s ráadásul állandóan változik, így ott a fénysugár sem egyenesen halad. De ha valahol hosszú, pontos egyenesre van szükség, e követelménynek tapasztalat szerint nem felel meg egy mindenütt vízszintes vonal.

Amerikában pl. Mindezt ókori elődeink még nem ismerhették, mégis többnyire tisztában voltak vele, hogy Földünk gömbölyű. Mezoptámia és Egyiptom: úton a jó megoldás felé A Mezopotámiában élő népek már több ezer évvel időszámításunk kezdete előtt jól ismerték az égboltot. Felfedezték a szabad szemmel látható bolygókat, kitaláltak és gömbölyű emberek sok csillagképet, ismerték a nap látszó évi útját ekliptikas egyre pontosabban mérték az év és a holdhónap hosszát.

Természetesen eltöprengtek: milyen gömbölyű emberek a világ szerkezete, s ezen belül a Föld alakja?

gömbölyű emberek a férgek miatt szájszag van

Pontosan nem tudjuk, hogyan gondolkodtak erről, de az első ötlet bizonyára a sima, sík Föld föltevése volt. Felette egy vagy több gömbölyű emberek href="http://proteinguru.hu/273-glya-frgek.php">gólya férgek gömb alakú kupola az égbolt.

Az égitestek — az akkori hit szerint istenek — az ég gömbjein mozognak. Mindezt óceánok és égi, illetve alvilági vizek veszik körül. A köznépet mindez nem nagyon izgatta; a csillagászattal foglalkozó papok — vagy legalábbis egy részük — azonban nem elégedett meg ezzel a képpel.

Megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon Napjainkban persze a pénz is mozgatja, ám a labdarúgóüzlet felhajtó ereje változatlanul a passzió. A biznisz a tömeges áhítatból ered, mert az emberek döntő hányada képes nagyobb jelentőséget tulajdonítani egy-egy cselnek, gólnak, kapufának, mint amennyit az valójában ér. Elvégre a több milliárdnyi futballbolond mindennapi életét ugyan mennyiben befolyásolja, ha a labda a lécről be- vagy kifelé pattan? S mégis, amint vb van, a Föld lakóinak jó része a soron következőmeccs kezdetéig nem találja gömbölyű emberek helyét.

Ismereteink szerint ők, bár titkoltan, de úgy tartották: a Föld egy űrben lebegő gömb. Talán az égbolt általuk vélt gömb gömbölyű emberek adta nekik ezt az ötletet.

Bizonyítani aligha gömbölyű emberek, de az akkori tudományban a bizonyítás még nem volt követelmény. Geb, Nut és Su ábrázolása a Greenfield papiruszon Forrás: Wikimedia Commons Az egyiptomiak gömbölyű emberek a csillagászati ismereteket, és természetesen a Föld alakjára vonatkozó elképzeléseket is.

Először ők is a lapos Föld és kupola vagy valahogyan ferde, lejtős sík alakú égbolt elméletéből indultak ki. Világképüket szemléletesen úgy ábrázolták, hogy a Föld istene, Geb vízszintesen fekszik, s az ég istennője, Nut kéz- és lábujjai hegyén állva ívet képez fölötte.

Köztük Su, a levegő istene áll, s két karjával támasztja Gömbölyű emberek testét. Ám felmerült a kérdés: ha a Föld szerintük a gömbölyű emberek sík, akkor az égitestek, amelyek lenyugszanak, hová lesznek, és honnan kerülnek elő felkeléskor.

Tartalomjegyzék

Voltak ötleteik, pl. Kézenfekvőbb, természetesebb elgondolás volt, hogy a Föld, bármilyen alakú is, nem végtelen nagy, s valahogy az űrben helyezkedik el; így az égitestek — amelyeket már addig is gömb alakúnak tartottak — naponta meg tudják kerülni, alatta is áthaladva. Azt is megfigyelték, hogy a Nap vagy a Hold mindig ugyanakkorának látszik, akárhonnan s akármikor nézzük, tehát az ég gömbje a Föld felszínétől föltehetőleg mindenütt ugyanolyan messze van.

E tényeket úgy érthetjük meg a legegyszerűbben, ha a Földet gömbölyűnek tekintjük. A kulcsfontosságú Sarkcsillag Az egyiptomi kereskedőkaravánok és hajórajok a világ egyre nagyobb részét ismerték meg.

Nékó i. Kelet—nyugati utazásuk során észlelték, hogy minél nyugatabbra vannak, annál később kel a Nap, illetve bármely adott égitest. Azt is tapasztalták, hogy minél délebbre járnak, annál alacsonyabban gömbölyű emberek a Sarkcsillag, és délen újabb, gömbölyű emberek ismeretlen csillagok jelennek meg. Mindezt legegyszerűbben megint csak a Föld gömb alakjával lehet megmagyarázni. Ismeretes olyan koporsófestmény is, melyen a Föld egy korong, mely feltehetőleg egy gömb vetületét jelzi.

A Föld alakja

A Sarkcsillag, mivel a Föld—Nap távolsághoz képest igen messze van tőlünk, az év minden szakában és az északi félteke minden pontjából a Föld forgástengelyének irányában látszik. A Föld görbülete miatt azonban ez az irány más és más szöget zár be a horizont síkjával, ha különböző földrajzi szélességekről nézünk fel az gömbölyű emberek égboltra. Forrás: mta. Thalész i. A püthagoreus csillagászok pl. Hérakleidész, i. Nézetüket alátámasztotta az az észrevételük, hogy a Hold világos oldalának határvonala mindig körív, tehát a Hold gömb alakú.

Ha pedig ez így van, akkor a többi égitest és a Föld is ilyen lehet. Arisztotelész i. A bizonyítékok közt gömbölyű emberek az előbb már említett régi megfigyelések is, pl. De ahogy maga Arisztotelész is tisztában volt vele, ez nem igazolja a Föld gömb alakját, csak azt jelenti, hogy a megfigyelő a tetszőleges alakú, de egyenetlen felszínű Földnek éppen egy domború részén van.

Ha Földünk minden pontján ugyanezt tapasztalnánk, az már valószínűsítené, hogy bolygónk gömbölyű. Ősi megfigyelés: ha két hajó közeledik egymáshoz a nyílt, szélcsendes gömbölyű emberek, először egymás árbócának csúcsát pillantják meg Forrás: mta.

Az egyik, hogy a Föld különböző helyeiről az égbolt is gyermek helminthiasis kezelése látszik. Ismeretei szerint a Föld felszínén — mai mértékegységgel mérve — kb. Ebből már meghatározható lett volna a Föld kerülete is, de Arisztotelész ezzel nem foglalkozott. A másik, hogy az égitestek keltének, delelésének időpontja változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően: szintén mai fogalmakkal 1 fok hosszúságváltozásnak 4 perc időeltolódás felel meg.

E két megfigyelés azt igazolja, hogy bolygónk felülete mindkét irányban azaz észak—déli és gömbölyű emberek irányban is görbült, méghozzá hasonló mértékben. A nap delelési időpontja is változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően: 1 fok hosszúságváltozásnak 4 perc időeltolódás felel meg Forrás: mta. A művelt emberek már rég tisztában voltak azzal, hogy a fogyatkozást a Föld okozza, amikor épp a Gömbölyű emberek gömbölyű emberek a Hold közé kerül, s árnyéka a Holdra esik.

Bár Thalésznek volt ezzel egy gondja: igen ritkán, de néha megfigyelhető, hogy a fogyatkozó Hold éppen kel, a Nap pedig éppen nyugszik, s mindkettő a látóhatár felett van. Ez ellentmondani látszik annak, hogy a Föld épp a két égitest között kell hogy legyen. Thalész nem tudhatta, hogy a jelenséget a Föld légkörében fellépő fénytörés okozza, mely mindkét égitest képét kb.

Sorozatfelvétel egy holdfogyatkozásról. Látható, hogy a Föld árnyéka körív mentén metsz bele a Holdba Forrás: pixabay. Ha ez csak bizonyos fogyatkozások alkalmával lenne így, akkor ez nem a Föld gömb alakját bizonyítaná, sőt a különböző vetületekből meg tudnánk határozni a Föld esetleg bonyolultabb alakját. De az árnyék határvonala minden fogyatkozáskor körív.

Holdfogyatkozást láthatunk este, éjjel, hajnalban vagy a Föld másik oldaláról is, azaz mindegy, hogy a Földnek éppen melyik fele néz a Hold felé. Az is mindegy, hogy az árnyék széle teljes fogyatkozás adott fázisában éppen a Hold gömbölyű emberek vagy nyugati felén látszik-e, illetve részleges fogyatkozáskor a Hold északi vagy déli részén jelenik-e meg.

Tehát a Földnek minden vetülete kör. Márpedig az ilyen test csak gömb lehet, ezért a Föld szükségképpen gömb alakú.

férgek kiűzésére

Az ókori tudomány egyik legszebb mérése Ezek után már viszonylag könnyű feladat volt a Föld kerületének mérése, amit elsőként talán Eratoszthenész i. Mérésének elve közismert: amikor a Nap Szüénében pontosan a zenitben állt, akkor Alexandriában kb. Mivel gömbölyű emberek a két város távolságát, felnőtt körféreg légzése — sajnos tévesen — feltételezte, hogy a városok földrajzi hosszúsága azonos, kimondta: ahogy a 7º aránylik a º-hoz, úgy aránylik a két város távolsága a Föld kerületéhez.

Mérésének és gömbölyű emberek végeredménye olyan jó volt a mérési hibák szerencsésen kompenzálták egymásthogy jobb adatot Európában csak több mint ezer évvel később sikerült mérni; sokan próbálták ugyan különböző módszerekkel újra kiszámítani, de általában jóval kisebb földátmérőt kaptak. Eratoszthenész mérése Forrás: mta. Ismerve ezt a szöget és a hegy magasságát, a Föld sugara könnyen kiszámítható.

Bár e mérés pontosságát is rontja a légköri fénytörés, eredménye a Föld sugarát mégis mindössze kb.