Pauline keserű, mennyire hasznos férgek

2. Дерьмо.
3. Hogyan működnek a férgekből származó cseppek
4. Gömbölyű emberek

Elfogadom az adatkezelési szabályzatot. Milyen filmre Pauline keserű mennyire hasznos férgek szeptemberben a néző, aki úgy érzi magát, mintha mozdulatlanul állna, miközben átfúj rajta ?

A film Iain Reid kanadai író azonos című os regényén alapul ez most jelenik meg magyarul iskaufmanian szabadon kezelve az adaptáció kereteit. A hangulat elég jól átjön az előzetesből : Hóbortos hétvége Egy fiatal lány Jessie Buckley és barátja, Jake Jesse Plemons ellátogatnak a fiú szüleihez egy hosszú, havas úton.

A kapcsolat csak egy hónapja, vagy talán hat hete tart, egy kocsmai kvízjáték után jöttek össze, de a lány fejében már az motoszkál: be kellene fejezni. Nevét pedig nem valamiféle hollywoodi Pauline keserű elavult szexizmusból nem írjuk le, mennyire hasznos férgek mert egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy igazából hogy hívják.

Néha Lucy, máskor Louisa, vagy éppen Lucia, és időnként Pauline keserű nevű emberektől vannak nem fogadott hívásai.

Az sem világos, hogy mi ő valójában: fizikus, festő, költő, gerontológus, mindegyik, vagy egyik sem. Útközben a párbeszéd alapritmusát az ablaktörlő szűntelen kattogása adja meg, majd a kutya nyakörvének csörgése hipnotizálja lassan a nézőt, mint a teáscsészéhez ütődő kanál a Get out-ban.

Járt nálunk egy amerikai. Ohio államból vetődött közénk, valami kisebb városból, melynek már a nevét is elfelejtettem. Európai körútját megszakítva egy üzleti ügyét jött ide lebonyolítani, de a tárgyalások elhúzódtak, ő pedig hónapokig itt rekedt. Úgy tetszett, hogy az önkéntelen száműzetést egy vadidegen városban nem is találta kellemetlennek. Dolga nem akadt sok.

A vacsora a szülőknél az anya szerepében Toni Collette, az apa David Thewlis kicsit olyan, mintha David Lynch feldolgozta volna az Apádra ütök című vígjátékot. Tojás férgek szaga tudom, mennyire jött át, ez pozitív akart lenni, és másnak is eszébe jutott hasonló.

Akkor a legerősebb a film, amikor még nem csúszik szét teljesen a valóság, hanem még ki tudja tartani az érzést, hogy valami nem stimmel - ahogy az embert általában jobban nyugtalanítja, ha egy képen csak egy-két részlet nincs a helyén, mint amikor minden kifordul a sarkaiból.

A bizarr családlátogatással párhuzamosan pedig egy gimnáziumban dolgozó gondnok magányos hétköznapjait is látjuk, aki lehajtott fejjel takarítja a folyosókat, és csak lesütött szemmel pillant rá az élettel teli mennyire hasznos férgek, akik jobb esetben észre sem veszik, rosszabb esetben gúnyosan nevetnek rajta.

Egy jelenetben eldurran egy kaufmani tréfapetárda: a gondnok a tévében egy ál-Robert Zemeckis romantikus film szépen kidolgozott álbefejezését nézi. Jégvarázs A hazaúton a hóvihar durvulásával végleg elszakadunk a valóságtól: van olyan párbeszéd, ami egy az egyben vett idézet egy híres filmkritikából, a szereplők a fagyos éjszaka közepén is megállnak jégkrémet venni, és a tánc- és musicalbetét még csak ezután jön.

A vége után pedig jön az érzés: mi volt ez???

Hóbortos hétvége

Lesz, akiből menet közben azt fogja kiváltani a film, hogy a befejezésen gondolkodjon, mármint a nézésének. Engem utána a Trichomonas oka hagyott nyugodni, később megnéztem újra, és napok múltán is villantak be újabb részletek, hogy aztán a következő pillanatban a kapcsolódó reddit fórum mélyén találjam magam.

Ez a Pauline Quenu, tízéves korában árvaságra jutva, szép örökséggel apja unokatestvérének családjához kerűl, ahol lassanként elszedegetik a vagyonát, másodunokatestvére javára, akit szeret és akivel eljegyzik. Mikor aztán vagyonának már csak a roncsai maradtak meg, a fiút anyja egy másik, vagyonosabb leánnyal boronálja össze. Pauline, aki az egész család gondviselője és betegápolója volt, kész a legnagyobb áldozatra is és eltitkolja szerelmét, hogy az, akit szeret, boldog lehessen. Végül második anyja lesz a fiatal házaspár koraszülött, satnya kis gyermekének, akit ő őrzött meg az életnek; és mert ezt ahelyett is szereti, akit ő nem hozhatott világra, nem éri be azzal, hogy vagyonának maradékát neki köti le, hanem örökre magános marad, hogy ennek a szegény kis teremtésnek élhessen. Pauline keserű irónia-e, hogy a cím az élet öröméről beszél?

Innentől spoilerek következnek, bár nem is ez a legjobb kifejezés: mondjuk, hogy a befogadást esetlegesen befolyásoló meglátások, amik egyáltalán nem biztos, hogy igazak. Maga Kaufman azt mondtanem akarta megmagyarázni a dolgokat, hagyja, hogy az emberek maguk tapaszalják meg a filmet, és támogatja bárkinek az interpretációját.

Nem az a film, amire 2020 őszén szükségünk van, hanem az, amit megérdemlünk

Aki nem akarja, hogy ilyen befolyás érje a megtekintés előtt, attól ezen a ponton búcsúzunk a cikkből az aligátornak pacsit adó teknős videójával : Ha jól sikerült összerakni, akkor a film arra fut ki, hogy a cselekmény a gondnok fejében játszódott le.

A könyvben ez mennyire hasznos férgek csavar egyértelműen ki van mondva, Kaufman sokkal finomabban nyúl ehhez, és többféle értelmezést lehetővé tesz. Úristen, micsoda fordulat, ilyet már a Dallasban is láttuk.

• ÉMILE ZOLA: AZ ÉLET ÖRÖME
• Но если и после предупреждения.
• Nem az a film, amire őszén szükségünk van, hanem az, amit megérdemlünk -
• Kell-e az embereknek férgekből inniuk
• KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: FÜRDÉS
• Эп заметила, что не худо было бы попросить для нее робота Макса; ей хочется иметь идеального мужа, во всем безотказного.

De igazából ez messze nem egy klasszikus homlokra csapós PLOT TWIST, hanem valami, ami végig benne van a levegőben, és aminek ismeretében ugyanolyan érdekes megnézni a filmet. Amikor egy fiatal lány mondja azt másfél hónapos kapcsolatára, hogy a befejezésen gondolkodik, az még inkább egy másik kezdet lehetőségéről szól. Egy magányos, keserű öreg gondnok fejében ez egészen mást jelent.

A gondok valószínűleg soha nem hagyta el a szülői házat, ahol traumatikus élmények sora érte a haldokoló állatok látványától szülei leépülésének Pauline keserű halálának végignézéséig, majd az egyedül mennyire hasznos férgek öregkorig. Soha nem lettek barátai és kapcsolatai, a lány és a gondnok találkozásából pedig az derül ki: azon az estén, amikor a kvízt játszották a kocsmában, nem merte megszólítani, soha nem kerültek kapcsolatba.

Alakját így képzeletéből, vágyaiból és a szobájában lévő könyvekből, versekből és festményekből rakta össze az elméje. A vacsorajelenet, amit néha kínosan feszengeve nézünk, a gondnok szempontjából nézve elérhetetlen álom, soha meg nem valósuló vágyak kivetülése. A szereplőknek azért nem jutnak eszükbe néha a mennyire hasznos férgek, mert a gondnok mennyire hasznos férgek így van már ezzel, a jelenetek pedig talán azért zavarosak, mert így halványulnak el az emlékek.

Szinte minden kulturális utalás a filmben a széthullást és az öngyilkosságot veti előre. A lány egyszercsak miközben maga is átalakul felmondja Pauline Kael legendás kritikus cikkének idézeteit John Cassavetes Egy hatás alatt álló nő című filmjéről, ahol a főhős mennyire hasznos férgek megbomlik.

Felidézik David Foster Wallace öngyilkosságát, és kulcsszerepet játszik az Oklahoma! Nem, természetesen ezek a hivatkozások nem magamtól voltak meg elsőre. A film végén a bizarr díjátadón szó szerinti idézeteket hallunk az Egy csodálatos elme című filmnek abból a jelenetébőlamikor John Nash matematikus átveszi a Nobel-díjat. Ez lehet Kaufman másik fricskája a normie filmkészítés felé az ál-Zemeckis jelenet mellett, de itt sem véletlen, hogy egy meghasadt személyiség szavait adja a főszereplő Pauline keserű.

És közben azt is érezni lehet, hogy a magányba belekeseredett- és zavarodott férfi már a körülötte lévő fiatal lányokra sem illendően néz, és mintha a fagyisnál is, ahol tizenéves lányok dolgoznak, gyakoribb vendég lenne a kelleténél.

Mindezek persze inkább csak érzések, Kaufman tényleg nem kényszeríti rá senkire.

Nem kell elhinni, és egyébként is jobb csak merengeni rajta, és azon, mi következik ebből a lélek és az emlékek természetéről.