Példány a tájakon, Bakancslista - Vad tájakon (új példány) - proteinguru.hu
Tartalom
Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran példány a tájakon egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett. Egy ilyen titokzatos sziklalakó csigafaj, az Apfelbeck-orsócsiga Montenegrina apfelbecki felkutatására indultunk júniusában Albániába.
Ez a példány a begyűjtésekor még élt, áteső fényben jól látszik, hogy a kiszáradt test megőrződött a héj belsejében Elődeink nyomdokán Rudolf Sturany, a Bécsi Természettudományi Múzeum puhatestű gyűjteményének kurátora és Viktor Apfelbeck, a Szarajevói Múzeum rovargyűjteményének vezetője tavaszán közös gyűjtőútra indultak Albániába. Útjukra elkísérte őket Férgek orra Buljubašić, a szarajevói gyűjtemény preparátora is.
Abban az időben Albánia még az ottomán birodalomhoz tartozott, de az észak-albániai hegyvidékre a porta hatalma már csak korlátozottan terjedt ki. Ezeket a területeket néhány, egymással folyamatosan viszályban álló albán törzs uralta.
Mándy Iván: Tájak, az én tájaim (dedikált példány)
Míg a környező hegyek faunáját tanulmányozták, a kutatókat az oroshi püspök szállásolta el. A két kurátor hamarosan hazatért, de Buljubašić még két hónapig Oroshiban maradt, hogy további, alaposabb gyűjtéseket végezhessen a környéken.
A kalandokban bővelkedő két hónap alatt túlélt többek közt egy hatalmas földrengést, amelyben az apátság épülete is súlyosan megrongálódott, és jelentős anyagot gyűjtött a Shënt, Munela, Zebë és Koritnik hegyekből, melynek nagy része a Bécsi Természettudományi Múzeumba került.
A gyűjtött anyagból előkerült egy addig ismeretlen sziklalakó orsócsigafaj, amelyet Sturany két évvel később Clausilia apfelbecki néven példány a tájakon le, és amely mai ismereteink szerint a Példány a tájakon nembe tartozik.
Sajnos Buljubašić meglehetősen pontatlan lelőhelyet adott hozzá, így mindössze annyit tudunk, hogy példány a tájakon a Shënt hegyen, körülbelül méteres magasságban találta. A térség zoológiai kutatása később is nehézségekkel teli feladat volt. Az első világháborút az olasz megszállás követte, majd kitört a második világháború, s végül a kommunista rezsim sújtotta az országot.
Az azóta eltelt évben csak nagyon kevés természettudós jutott el a Mirdita régióba, és tudomásunk szerint az elmúlt száz évben senkinek sem sikerült újból megtalálnia a Montenegrina apfelbecki csigafajt.
Megjelenési ajánlat
A Shënt hegy évvel ezelőtt és ma. A fekete-fehér illusztráció Sturany ös úti beszámolójából való Miért fontosak a sziklalakó csigák?
A Balkán igen gazdag sziklalakó csigákban. A Magyar Természettudományi Múzeum expedícióinak köszönhetően a közelmúltban számos tudományra új fajuk és alfajuk került elő a térségből.
Bakancslista - Vad tájakon (új példány)
A kisebb-nagyobb foltokban kibukkanó csupasz mészkőszirtek különleges csigafaunának adnak otthont. Az élőhely mozaikossága és az állatok korlátozott terjedőképessége miatt sok faj csak nagyon kis területen él, ezeket bennszülött endemikus fajoknak hívják.
A sziklalakó csigák fajkeletkezési mechanizmusai elég különlegesek, és ezekről viszonylag keveset tudunk. Egy nemrég indult kutatási programban éppen ezzel a kérdéssel foglalkozunk, modellcsoportunk a Montenegrina nem.
Térképpel, fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Fülszöveg Ma, a béke napjaiban, amikor már begyógyultak a magyar tájon ejtett háborús sebek, országjáró utunkon már csak háborús emlékművek idézik a súlyos események emlékét.
A projekt első fázisában az ismert Montenegrina-fajokból és -alfajokból származó Példány a tájakon összetétele alapján szerettük volna rekonstruálni a csoport molekuláris törzsfáját.
Korábbi gyűjtőútjainkon szinte az összes ismert Montenegrina-fajt begyűjtöttük már, így ezekből rendelkezésünkre állt Példány a tájakon kivonására alkalmas élve gyűjtött és alkoholban tartósított anyag. Azonban a kapott törzsfa nem volt teljes, mert hiányzott az Apfelbeck-orsócsiga. Kézenfekvő volt, hogy megpróbáljuk felkutatni, és begyűjteni ezt a több mint száz éve rejtve maradt, titokzatos fajt. Csatlakozott hozzánk továbbá Jozef Grego szlovák malakológus és fia, Maroš Grego, a Balkán lelkes dokumentaristája.
Az Apfelbeck-orsócsiga miatt fő célpontunk a Mirditában a Shënt hegy volt, ahol három napot terveztünk tölteni a fennsík feltárásával. Ezen kívül fel akartunk keresni néhány olyan helyet, amelyekről tudtuk, hogy előttünk ott nem jártak még csigászok.
Próba-szerencse alapon arra számítottunk, hogy akár eddig ismeretlen, új fajokra bukkanhatunk.
Vadászatok idegen tájakon (dedikált példány)
Albániát észak felől, Montenegrón át közelítettük meg. Rövid időre megálltunk a lélegzetelállító Thertorë hágón Prokletije hegységmajd a Shënt hegy fennsíkja felé vettük az irányt. Az expedíció zoológusai a Terthorë hágón Példány a tájakon a Terthorë hágóról Prokletije hegység Keresztül-kasul végiggyűjtöttük a fennsíkot, de a titokzatos Apfelbeck-orsócsigát sehol sem találtuk.
Annyi volt a sziklalakó csigák számára alkalmas élőhely, hogy úgy éreztük, mintha tűt keresnénk a szénakazalban.
Halmágyi Takács István szerző által dedikált példány. Színes fotókkal illusztrálva. Fülszöveg Kétgyermekes, kissé túlsúlyos családapa vagyok, ban születtem. Gátlásosan mozgok a táncparketten, egy magasabb széken szédülök, eltévedek a bevásárlóközpontokban.
A Shënten töltött éhes férgek nap mégsem volt teljesen hiábavaló, mert rengeteg érdekes fajt gyűjtöttünk vagy figyeltünk meg. Többek között felfedeztünk egy addig ismeretlen függőleges barlangot, ahová kötelek és barlangász felszerelés segítségével le is ereszkedtünk. Amíg a hegyen tartózkodtunk, balszerencsénkre kétszer kaptunk defektet, több órányi gyalogútra bármilyen emberlakta településtől.
Egy nagyon segítőkész helyi család húzott ki minket a csávából, akikkel albán-angol-görög-olasz keveréknyelven kommunikáltunk. Nevét a barlang mellett nyíló növényről kapta Kettős átok: két defekt egy napon, távol a civilizációtól A Shënt után a következő célpontunk a koszovói határ közelében fekvő Shkëlzen hegy volt. Itt fordult meg a szerencsénk az expedíció ötödik napján, amikor is a Tropojë patak szurdokában találtunk egy eddig ismeretlen, új Montenegrina-fajt.
- Cica kezelése bolháktól és férgektől
- Férgek és vetélés
- A Trichomonas jeleinek megnyilvánulása
- Könyv: Népzenei tájakon (Sárosi Bálint)
- Amiből az ostorféreg megjelenik
Úton a Tropojë szurdok felé, nem sokkal az új Montenegrina-faj megtalálása előtt Az expedíció első Montenegrina-példánya. Tropojë szurdok, Tropojë falutól északra Ezután dél felé vettük az irányt, hogy végiglátogassunk néhány ígéretes helyet a Shpat, Kurveleshi, Kendrevicë, Lunxherisë, Nemerçkë és Vallamarë hegységekben. Utolsó táborhelyünket Európa legidősebb és egyik leglátványosabb, számos bennszülött állatfajnak otthont adó példány a tájakon partján vertük fel: az Ohridi-tónál.
Albánia nem csak változatos csigafaunája miatt nevezhető magas biodiverzitású helynek biodiversity példány a tájakon. A gerinctelenek legváltozatosabb csoportjai képviseltetik itt magukat igen magas fajszámmal. Az út során gyűjtött ikerszelvényes- százlábú- rák- kaszáspók- bogár- és egyéb gerinctelen fajok példányaival a budapesti és a bécsi természettudományi múzeumok gyűjteményeit gazdagítottuk. Az Ohridi-tó, utunk utolsó állomása Néhány figyelemreméltó állat, melyet expedíciónk során figyeltünk meg: skorpió Euscorpius-fajgörög teknős Testudo hermannihomoki vipera Vipera ammodytes és egy lombszöcskefaj Poecilimon jonicus Aki hogyan lehet felépülni a parazitákból a gazdaszervezetből nem járt a Balkán legmélyén, elképesztő élményekkel gazdagodhat Albániában.
Nehezen felfogható az a kettősség, ami az országban tapasztalható. Az egyre intenzívebben fejlődő, modern, nyüzsgő, zajos, szennyezett nagyvárosoktól eltávolodva a hegyvidékek szinte teljesen érintetlen tájakatrejtenek; olykor az ember napokig nem találkozik másokkal. A kis hegyi falvak lakói a mai napig is teljes összhangban vannak a természettel, és a meglehetős szegénység ellenére szemlátomást harmóniában és megelégedettségben élnek.
Albániának a közbiztonságot illetően elég rossz híre van, talán amiatt is, hogy a hegylakók közül sokan példány a tájakon maguknál fegyvert, és az észak-albán hegyvidéken a vérbosszú szokása sem veszett ki teljesen.
Ennek ellenére albániai útjainkon nem szoktak atrocitások érni bennünket, a helyiek túlnyomórészt kedvesek, barátságosak és segítőkészek.
Miskolc - Budapest
A civilázió egyelőre elkerülte Albánia bizonyos részeit. Ezek a helyek megmaradtak természetes állapotukban Az öszvérek a mindennapi élet részei Albániában.
Bakancslista - Vad tájakon (új példány) - proteinguru.hu
Mivel az Apfelbeck-orsócsiga nagyon hiányzott a szinte teljes törzsfából, a faj élő egyedeinek begyűjtésére tett sikertelen kísérlet után más megoldás után kellett néznünk. A Buljubasić által gyűjtött példányokat a Bécsi Természettudományi Múzeumban őrzik. A tétel zömében jó állapotú héjakat tartalmaz, melyek közül sokban fellelhető az egykori állat kiszáradt maradványa.
A megszáradt múmiák a héj tengelye, az ún.
Bakancslista - Vad tájakon (új példány)
Ebből arra következtettünk, hogy az állatokat annak idején lassan szárították ki, így nem hirtelen pusztultak el, hanem nagyon hosszú nyugalmi állapot diapauza végén mumifikálódtak. Ez pedig azzal a reménnyel töltött el minket, hogy év elteltével is maradt használható DNS az állatokban.
A DNS, amit kivontunk, elegendő mennyiségű, viszont erősen töredezett volt az idő vasfoga a DNS molekulákon is otthagyja a nyomátígy aztán apró darabonként kellett szekvenálnunk a minket érdeklő DNS szakaszt. A darabokat úgy illesztettük össze, mint a kirakós játék darabjait. Végül fáradozásunkat siker koronázta, és a régóta áhított szekvenciát beillesztettük a csoport törzsfájába. Most jött a meglepetés: a mitokondriális DNS alapú törzsfa azt mutatja, hogy az Apfelbeck-orsócsiga legközelebbi rokonai nem Észak-Albániában élnek, mint azt eddig gondoltuk, hanem Görögországban.
Így aztán megoldottunk egy kérdést, de rögtön felmerült egy újabb: hogyan került északra ez a görög atyafisággal rendelkező faj? További olvasnivalók a természetrajzi gyűjtemények jelentőségéről:.
