Pillanat ragasztószag a szájból, Ha pillanatragasztó került a fogamra és rá is száradt lehet belöle bajom?
Kapcsolódó kérdések:
Wiko Webshop Magyarország A kérdés jogos, hiszen a pillanatragasztók egyik összetevője a cián-akrilát cianoakrilát. A ciánról pontosabban azok pillanat ragasztószag a szájból vegyületeiről pedig köztudott, hogy nem éppen szopogatni való savanyúcukorka.
Akkor most félni kellene a pillanatragasztótól? Ha félni nem is, de mindenképpen fenntartásokkal és bizonyos szabályokat betartva kell használni de erről majd később.
Pillanatragasztó – szabad-e?
A cián-akrilát vízzel érintkezve azonnal polimerizálódni kezd, és erős, hosszú molekulaláncot alkot a két összeragasztandó felület között. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotnak, amely a felületekhez tapadva különlegesen erős kötést hoz létre.
Ehhez még vizet sem kell a felületre locsolni, a cián-akrilátnak a levegő páratartalma bőven elegendő a kötéshez. Mivel fontos, hogy a vegyület minél nagyobb felületen érintkezzen a levegővel, célszerű minél vékonyabban felvinni a ragasztandó felületre.
Pillanatragacs
Ám visszatérve az eredeti kérdésre: a cián-akrilát ragasztás során olyannyira nem mérgező, hogy a tömeggyártásának elején is már segítségére volt a felcsereknek a vietnámi háborúban és az orvosok a mai napig használják sebösszehúzásra. Ragasztásra elsősorban az etil, vagy metil alapú cián-akrilátot, míg a gyógyászatban inkább az oktil-cián-akrilátot használják.
A ragasztó kötésekor a polimerizációs folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található nedvesség miatt pillanatok alatt ráragadhat a bőrre. Ezért óvatosan kell kezelni, például ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből távozó pára pedig ingerli a szemet, az orrot, a torkot és a tüdőt.
A folyékony ragasztó pamuttal, gyapjúval, bőrrel exoterm reakcióra lép, vagyis hőt fejleszt. Bőrre, nyálkahártyára, kötőhártyára csöppenő pillanatragasztó fájdalmas égési sérülést is okozhat.
Szóval csak körültekintően használjuk és ne feledjük: a kés, villa, olló mellett a ragasztó sem gyerek kezébe való.
De mindenképpen használjuk körültekintően. Nézz körül webáruházunkban! Tekintsd meg a Ragasztóbiblia című blogunk többi bejegyzését is, melyben megosztunk veled ragasztással kapcsolatos infókat, ötleteket, jótanácsokat.
Iratkozz fel hírlevelünkre , hogy értesülhess aktuális akcióinkról, ajánlatainkról. Kövesd facebook posztjainkat, melyben értesülhetsz híreinkről és minden, a webáruházunkat érintő pillanat ragasztószag a szájból.
Története[ szerkesztés ] A második világháború alatt, ben, miközben célzókészülékek készítésére alkalmas műanyagot próbáltak előállítani, a Dr. Harry Coover által vezetett kutatócsoport fedezte fel véletlenül a vegyületet. Működése[ szerkesztés ] Kémiailag a pillanatragasztó egy akrilgyanta, melyben a környező nedvességben levő hidroxidionok polimerizációt idéznek elő. Az úgynevezett anionos polimerizációs folyamat során a cianoakrilát monomerek a víz hatására egymáshoz kötődnek. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotnak, amely a felületekhez tapadva különlegesen erős kötést hoz létre.
Kapcsolt anyagok.