Paraziták vizeinkben. Lapos kövek alján…

Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma.

A hasmenéstől a fülgyulladásig: a természetes vizek veszélyei Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A tikkasztó hőség vízpartra csalogat minden felfrissülni vágyót, ám nem mindenki a medencés fürdőhelyeket választja.

Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők. Ilyenek pl. Legismertebbek azonban azok paraziták vizeinkben fajok, amelyek az ember vagy az ember háziállatainak parazitái.

Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak. Főleg súlyos trópusi betegségeket okozó fonálférgeket terjeszthetnek különféle ízeltlábúak. A medinaféreg Dracunculus medinensis köztesgazdái apró kandicsrákok, a fertőzést az okozza, ha ivóvízzel az ember szervezetébe kerülnek.

Nálunk a legveszélyesebb fonálféreg a trichina Trichinella spiralisamelynek köztesgazdái is gerinces állatok, igen gyakran a házi sertés, illetve a vaddisznó is. Az izomtrichina a gazdaállatnak mindenekelőtt a rágóizmaiban, a nyelvben, a bordaközi és a rekeszizmában fordul elő. A fertőzési veszélyt a paraziták vizeinkben megtisztítása a parazitáktól beöntéssel állatorvosilag nem ellenőrzött disznóvágások, illetve a nyers sózott, füstölt, pácolt hús fogyasztása jelentik.

A kifejlett állatok béltrichina a sertéshúst fogyasztó ember, ill.

• Juglone és férgek
• A sertés és a fonálféreg | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Ezek egy része ürülékkel a szabadba, más része a bélfalat átfúrva a vérpályába, innen az izomzatba kerül. A béltrichina lázas gyulladást idéz elő, amely azonban gyógyszeresen viszonylag egyszerűen kezelhető. Veszélyesebb az izomtrichina, amely izomfájdalmakat és toxikus anyagcseretermékei révén súlyos mérgezést trichinellosis okoz. Gyógyítása sokkal nehezebb, a megbetegedések egy része korábban halálos kimenetelű volt.

Navigációs menü

Korábban magas hőmérsékletű föld alatti munkahelyeken elég gyakran fordult elő a bányaféreg Ancylostomum duodenaleamely a nyombél élősködője. Szintén bélélősködők, de csak táplálékot vonnak el gazdaszervezetüktől az orsógiliszták Ascaris-fajok.

A leghalálosabb magyar paraziták - HáziPatika Paraziták kútvízben, Vitilligo, parazitafertőzés? Tartalom A kútvízben lévő szennyezőanyagok A kútvízben lévő paraziták kútvízben A kutak vizében nagymértékben fordulnak elő olyan anyagok, melyeknek káros közegészségügyi hatásai lehetnek. Ezek mellett előfordulnak még olyan szennyezőanyagok is, amelyek az egészségre ugyan nem ártalmasak, de a víz felhasználása során számos gondot, esztétikai problémákat okoznak.

Ezek jó arasznyi méretű, orsó alakú férgek, amelyek a vékonybélben élősködnek. Fertőzésük sápadtságot, alultápláltságot okoz. Az emberben az Ascaris lumbricioides nevű faj fordul elő, amely egyúttal a sertésnek is parazitája. Paraziták vizeinkben rokon, más fajok élnek a szarvasmarhában és a lóban. Szintén a sertéstől lehet megkapni az ostorgiliszta Trichiuris trichiura -fertőzést.

Ez a faj a vastagbél lakója. A leggyakoribb parazita fonálféreg a kicsiny méretű hím: 3—5 mm, nőstény 8—10 mm hegyesfarkú bélgiliszta, amely az ember és háziállatai gyakori bélélősködője. A nőstény az esti-éjszakai órákban a gazda végbélnyílása közelébe petézik, ami viszketéssel jár. Ha a gyermek vakarózik, és utána ujját szopja, kész a fertőzés. Paraziták vizeinkben kellemetlenségeken kívül az erősebb fertőzés sápadtsággal, nyugtalansággal, alultápláltsági tünetekkel jár.

Baktériumok

A legsúlyosabb betegséget okozó fonálféreg a trichina Ivari kétalakúságot látunk az orsógilisztánál A kerekesférgek paraziták vizeinkben Hosszúkás, megnyúlt testűek az ún. Páncéljuk gyakran teleszkópszerűen illeszkedő részekből tevődik össze, ilyen pl. Nőstényeiknek páros petefészkük van, hímjeik ismeretlenek. Csökevényes szervezetű, apró hímjei vannak az egypetefészkű kerekesférgeknek Monogonta rend.

Fonálférgek

Igen változatos alakúak és életmódúak. Egyes fajaik címerpajzs alakú páncélúak, pl.

Utóbbi faj onnan kapta nevét, hogy gyakran telepszik rá apró rákok vagy vízirovarok páncéljára, amelyekkel hurcoltatja magát. A jellegzetes alakú tüskés nyúlványokkal ellátott páncélú fajok közül állóvizeink lebegő életközösségének planktonjának gyakori, tipikus fajai a kéttüskés és a négytüskés férgecske Brachyonus angularis, B.

Lapos kövek alján…

Kisebb-nagyobb állóvizeinkben egyaránt gyakori, lebegő faj a zsákbelű férgecske Filina longiseta és a kardos férgecske Polyarthra vulgaris. Dúsabb növényzetű kisvizek, árkok lakója a pompás férgecske Epiphanes senta és a csillósfülű férgecske Notommata aurita.

Kétujjú lábfüggelékükkel az aljzaton vagy vízinövényeken mászkálnak. Aljzaton ülő szesszilis fajok: a négylebenyes kerékszervű tegzes férgecske Melicerta ringensa hosszú tapogatónyúlványú házas férgecske és virágalakú férgecske Collotheca proboscidea, Stephanoceros fimbriatus ; testüket kocsonyás burok veszi körül.

Sertések belében élősködik az óriás buzogányfejű féreg A fonálférgekkel valószínűleg közelebbi rokonságban állnak a húrférgek Nematomorpha osztály. Lárváik élősködők: főként rovarok sáskák, bogarak parazitáik.

• A hasmenéstől a fülgyulladásig: a természetes vizek veszélyei
• Kioltani a férgeket az oltás előtt

A kifejlett állatok vízben élnek, főleg hideg vizű forrásokban és kisebb állóvizekben találhatók. Szintén a hengeresférgekhez soroljuk a buzogányfejű férgeket Acanthocephala osztály.

A hasmenéstől a fülgyulladásig: a természetes vizek veszélyei

Belső élősködők, a köztesgazda itt is valamilyen ízeltlábú, a végleges gazdaállat pedig gerinces. Szervezetük az élősködő életmód miatt erősen leegyszerűsödött.

Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.

Jellemző szervük a horgakkal borított ormány, amellyel gazdaállatuk bélfalába kapaszkodnak. Sertések belében gyakori az óriás-buzogányfejű féreg Macracanthorhynchus hirudinaceusamelynek hímjei 5—10 cm hosszúságúak, a nőstények hossza viszont meghaladhatja a fél métert is.

Köztesgazdái olyan ganajtúró bogarak ill. A sertés ilyen bogarak pajorjainak elfogyasztásával fertőződik meg. Gyakori bélélősködő a hegyesfarkú bélgiliszta.