Seregély parazita
Költési elterjedése: Eredetileg palearktikus elterjedésű, politipikus faj, seregély parazita megtelepítették Észak-Amerikában, s ott is elterjedt. Európában a magas észak, az Ibériai-félsziget, D-Olaszország, a Balkán adriai partvidéke és a földközi-tengeri szigetek kivételével mindenütt fészkel, említett területeken és É-Afrikában seregély parazita teleléskor jelenik meg Nem kellően ismert a DNy-Iránból leírt 12 S.
Az alfajok között átmeneti alakok is léteznek, amelyeket ugyan alfajként leírtak, de nem állják meg helyüket, így a S. Magyarországon a seregély mindenhol előfordul, kivéve a nagy erdőtömbök belsejét. Élőhelye: Odúköltőként a fás vegetációhoz kötődik, tehát olyan korú fákhoz, facsoportokhoz, fasorokhoz, erdősávokhoz, galériaerdőkhöz és erdőkhöz, amelyekben már megindult az odúképződés.
A felsoroltakból adódik, hogy az erdők mellett a ligeterdőket, fás legelőket, szőlőket, gyümölcsösöket, mezőgazdasági területeket is belakja.
Gyakorta fészkel települések belsejében, kertekben, parkokban. Szívesen költ mesterségek odúkban is.
A tojók seregély parazita. Egy költési idényt meghaladó párhűség ritka.
- Hányás, ha férgek
- Már a házi verebekből is egyre kevesebb akad
A monogám párkapcsolat mellett gyakori a szimultán vagy szukcesszív poligynia. Főleg az idősebb hímeknek van több territóriumuk és foglalnak el több fészekodút, de újabb hímek érkezése a területre csökkentheti azok számát.
Már a házi verebekből is egyre kevesebb akad
A költések mintegy fele poligynia seregély parazita között történik Glutz—Bauer, Először az öreg hímek, majd az öreg tojók, azt követően a 2. A fiatal hímek akár 2 hónappal az idősebbek után, azaz közvetlenül a kotlási időszakra érkezhetnek meg.
A madarak egész évben intenzíven látogatják a költőhelyeket, kivéve a júliust és augusztust Glutz—Bauer, A tényleges költési idő Közép-Európában április végén — olykor korábban — kezdődik, és június közepéig tarthat. Őszi és téli fészkelése is előfordult már Makatsch, Az odúköltő harkályfajokkal Dendrocopos major és D.
Vadászati állattan
Építményekbe is befészkel, sőt különös helyen is költhet, Bogdán óriási gáztartály oldalában, üveggyapot között figyelte meg fiókanevelését Molnár in Haraszthy, A fészkelésre alkalmas odút a hím választja ki.
Gyakori, hogy ugyanazt a fészekodút a seregélyek egymást követő években használják Schneider, A fészeképítést a hím kezdi, de már a tojóval együtt vagy egyedül a seregély parazita fejezi be.
A fészekodút rendetlenül összehordott száraz fűfélékkel, növényi részekkel és tollakkal béleli.
Ez utóbbi művelet csak a párzás után kezdődik meg, s folytatódik a tojásrakás és a kotlás idején is Makatsch, Tojásait naponta rakja le. Tíz, vagy annál több tojás már 2 tojó összetojásából származhat. A fiatalabb és idős madarak kevesebb, a középkorúak seregély parazita tojást tojnak, a legnagyobb fészekaljak 3 éves korban mutathatók ki Glutz—Bauer, Az átlagos fészekaljnagyság 5,8 tojás volt Faragó, d. Horvátországi adatok szerint a korai költésekből származó tojások mérete D 29,6×21,4 mm, a kései költésekből származóké D 29,3 ×21,3 mm Dolence, idézi Glutz—Bauer,
